Budapest XV. kerületében, Rákospalota kellős központjában van egy zöld sziget, ahová az önkormányzat városközpontot szeretne kialakítani. Ezt a lehetőséget ragadná meg a helyi Szilas Táncegyüttes, amely szeretne egy otthont magának, ahol próbál és rendezvényt szervez, valamint a nyilvánosság számára megnyitható közösségi házat alakíthat ki, ahova más kerületi csoportokat is vendégül látnak, és az épületben helyet kap a helytörténeti múzeum is. Így a városrész is kapott egy közösségi központot. Ebben fontos szerepe van a nyitható zárható kertnek, melyet körbeveszi az épület. Központ pedig a nagy rendezvénytér, vagyis a csűr. Ennek helyi hagyományai vannak: Rákospalota egy régi palóc kereskedő és zöldségtermelő kisváros, ahol a családok, vagyis a hadak kívülről szinte erődített, de fantasztikus belső kertvilággal rendelkező „bokor”-ban építkeztek, ahol a gazdasági épület, vagyis a csűr fontos volt mind a gazdálkodás, mind a közösségépítés szempontjából, ugyanis itt zajlottak a mulatságok, lakodalmak a kertben. A kert két részből áll: a helytörténeti múzeum és a közösségi ház-táncház, ezt a csűrajtóval lehet szeparálni. A kert nappal átjárható, közösségi események alkalmával a nagy kapualj nyitva áll, de éjszakára be lehet zárni.
A szerkezeti tervezés során fontos volt az ökologikus építészeti elvek figyelembevétele, valamint a helyi építőanyagok felhasználása. A kertet körülvevő épület a tágas, transzparens homlokzatú, faszerkezetű veranda, mely a nyilvános, közönségforgalmi rész. A veranda födéme kiváló páratechnikai réteget adó, hely, újrafelhasznált anyag: a vályog. Nyílászárói főként D-DK-i tájolású, így a passzív napenergiát hasznosítja…..napcsapda. Az üveghomlokzaton át a padlót melegíti a nap hője, a homlokzat előtti acél hálóra felfutó vadszőlőfüggöny kontrollálja a téli-nyári hőbejutást, télen lehulló levelei átengedik a fényt, nyáron viszont árnyékol.
A veranda függönye fölött kinéző magastetők jelölik ki azt: a csűr, a táncosok privát otthona, munkahelye. Kívülről masszív, vasbeton mag, belülről puha faburkolatú: a hajlékony sportpadló, valamint a perforált akusztikai falburkolat, mely egyaránt légterelő is: a mögötte lévő légrés a levegőbejutást szabályozó ventillátorok puffertere, maga a burkolat pedig az ernyő, mely egyenletes légeloszlást eredményez.
A kertben lévő kazánt fával és kerti növényi hulladékkal fűtjük…. A helyi lakosok közösségi háza lesz. A tűzifarakás is teret alkot.
Élettel töltjük meg a régi házat, akárcsak Rákospalota központi terét, amely régen ökörsütések helyszíne volt, így a közösség új központot kap, mely az övék, belakhatják. Az épületet a tánccsoport tartja fenn, ők működtetik, alakítják életét. Belakhatják, tisztán tarthatják, tereit szervezhetik. Válaszfalait forgathatják, bővíthetik. A csűr nagy ajtaját pár erős ember eltolhatja, így az igényeikhez alakíthatják kereteiket. Ezután vendégeket fogadhatnak. A városrész szomszédsága a kert művelésében tevékenyen részt vehet, fűtéséhez a kerti hulladékot elhozhatja. Építésekor a födémbe vályogot hozhatnak. Kaláka.
A közösségi ház kertje rendezvények megtartására időszakosan alkalmas. A templomkert viszont mindig nyitva áll. Lehet a hűs ligetbe menni, lehet a hullámzó búzamezőben eltévedni, lehet a gyepen leheveredni, lehet a kerítésre leülni, vagy a fák árnyékában olvasni, a hosszú úton sétálni, a gyümölcsfákról enni. Így alkot a szakrális és a profán városközpont egy láncolatot.
Komplex tervezés 2 tervező szakirány 2012 2
Helyszín: Budapest XV. Rákospalota
Építész konzulens: Varga Tamás
Épszerk konzulens: Reisch Richárd
Tartó konzulens: Facskó Gergely
Gépész konzulens: Szikra Csaba
Kivitel konzulens: Wiesner György
Villamos konzulens: Filetóth Levente
Környezettervezés konzulensek: Kerényi József és Török Péter
tabló
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése