A következő címkéjű bejegyzések mutatása: terv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: terv. Összes bejegyzés megjelenítése

Vágvölgyi É. Eszter - Szociális társasház és műhelyek - kx2

Célom egy szociális alapokon (is) szerveződő lakóház tervezése, ami a fenntarthatóságot nem csak a gazdasági és technikai oldalról próbálja figyelembe venni, hanem a lakóközösség szerveződésének szintjén is. A SzocRehab definíció szerint a helyi embereknek kell építeni. A jelenlegi kerületi lakáspolitika célkitűzései között is szerepel, hogy a szociális bérű lakásokban meghatározott időre kötik majd a bérleti szerződést és ezt egy szociális szerződéssel is kiegészítik. Tehát kiválasztásos alapon történik a bekerülés, de emellett fontos, hogy a későbbiekben is legyen kontroll, teljesíteni kell (lakókörnyezet megóvása, gondozása, programokon való részvétel) az esetleges szerződés hosszabbításáért. A lakhatási nehézségek mellett nagy gondot jelent a kerületben a magas munkanélküliség. A földszinten ezért műhelyeket terveztem, amik a foglalkoztatottság növelése mellett a tömb életére is serkentő hatással lehetnek.

Meghatározó szempont volt , hogy olyan épület szülessen, ami az idő múlásával jól viseli a lakók beavatkozását, életük, életterük alakulását ki tudja szolgálni. Számomra, ilyen léptékben a szociális építés egyik legmeghatározóbb eleme, a hosszú távú, átfogó gondolkodás. Ezért a ház kialakítás törekszik a tartósságra és fenntarthatóságra (nem csak a technológia szintjén).

Helyszín: Budapest, VIII. kerület, Lujza utca 10. és Dobozi utca 13.

Komplex tervezés 2 tervező szakirány 2013 1
Építész konzulens: Jancsó Miklós DLA

statikus konzulens: Szabó Tímea PhD
Épszerk konzulens: Németh Csaba
Gépész konzulens: Egri István
Kivitel konzulens: Rostás Zoltán


Nonn Zsuzsánna - Lutheránus központ fogadóépülete - kx2

A tervezési helyszín Győr Újvárosi részén található. A Rába partján húzódó tömb, amely az evangélikus egyház tulajdonát képezi. Beépítése teljesen eltérő az őt körülvevő városi szövettől. A több funkciót is magába foglaló együttes önálló egységként működik, biztosítva az átjárást a belső udvarokba. Az épületek többsége az udvarokból nyílik. Az idő múlásával bizonyos elemei hasznosíthatatlanná váltak, mint például az a kicsi garázsépület, amelynek a helyére kerülne a fogadóépület. Az új elem a tömbön belüli átjárhatóságot biztosítva többféle módon is keresi a kapcsolatot a templommal, amely az egész együttes központi eleme, legfontosabb közösségi épülete. A két épület bejárati tengelyének kihangsúlyozásával az átjárón keresztül, a tömeg magassági pontjainak meghatározásával, az elem szabadon állóságával a templomhoz hasonlóan, illetve a nagyon intenzív vizuális kapcsolat kialakításával azáltal, hogy az épület teljesen átlátható, két hosszanti oldala transzparens, az együttes új elemévé kíván válni.
Az épületben funkcionálisan helyet foglal egy kávézó a földszinten, egy előadó az emeleten, és egy könyvolvasós rész a legfelső szinten, de a terek átrendezésével az egész épület egy rendezvény számára is átalakítható. A belső terek felépítése kísérletet tesz arra, hogy egy térként legyen érzékelhető az egész épületbelső. A szinteket összekötő belső mag, amely vertikálisan végigfut az épületen, eltérő színű burkolatot kap, illetve a táblák kiosztásánál a födémek vonalai rajzolódnak ki. A padlóburkolat egységesen műgyanta a pincétől az emeletig. A lépcsők a belső magra felfűzve látszóbeton felületkialakítással készülnek, burkolatba süllyesztett fakorláttal. Az előadótér lehatárolása annak érdekében, hogy a tér mobilitása megvalósuljon, hangelnyelő függönnyel választható el az előtértől. A lámpák kiválasztásánál fontos volt, hogy a megvilágításnál a felületek kihangsúlyozása kerüljön előtérbe. Az épület árnyékolása napvitorlákkal történik, amelyek kívülről szerelhetők fel az épület déli homlokzatára. Többféle variáció is kialakítható annak érdelében, hogy melyik térnek mennyire szükséges az árnyékolásvédelme. 

Helyszín: Győr

Komplex tervezés 2 tervező szakirány 2013 2
Építész konzulens: Hild György DLA
Statikus konzulens: Facskó Gergely
Épszerk konzulens: Laczkovics János
Gépész konzulens: Egri István
Villamos konzulens: Dr. Filetóth Levente
Kivitel konzulens: Wiesner György

Skultéti Dóra - Sportközpont - kx2

Kiskunhalas: a csipke városa, ugyanakkor a sport városa is. A tradicionális sportágak - atlétika, labdarúgás, kézilabda, birkózás, torna, lovassport mellett a napjainkban elterjedő szakosztályok is képviseltetik magukat. A különböző küzdősportok - thai-boksz, kick boksz és tae-kyon - már külön szakosztállyal rendelkeznek, és figyelemreméltó eredményt tudnak felmutatni. Az általam a városi sportpályára tervezett épület egy olyan sportközpont, mely a szabadidősportok mellett helyet ad nemcsak a box klub, hanem más küzdősportot űzők edzéseinek is.
A kiskunhalasi városi sportintézmény egy nagy zöld színfolt a város központi és külterületi részének határán. Az általam tervezett sportközpont a már ott meglévő öltözőépület és fedetlen lelátó kompozícióját egészíti ki: egy olyan ház épülhetne így itt, amely a sportterülethez és városhoz méltó bejáratot jelent a területre, ugyanakkor funkciójában illeszkedik a helyhez, és kielégíti a város lakóinak szabadidős sportok iránti igényét.

Helyszín: Kiskunhalas

Komplex tervezés 1 tervező szakirány 2013 1
építész konzulens: Perényi Tamás DLA
Statikus konzulens: 
Szabó Tímea
Épszerk konzulens: Laczkovics János
Gépész konzulens: Egri István
Kivitel konzulens: Rostás Zoltán

tabló 1 tabló 2

Németh Máté - Szabadtéri sportközpont - kx1

A tervezési helyszín a ’Hűvösvölgyi Nagyrét’ közvetlen környezete. Az évtizedek óta közkedvelt pihenő-, és szabadtéri sportterület kevés kiszolgáló épülete használhatatlan állapotba került, és rontja a terület lehetőségeit. Az új tervezési program a már meglévő sport-, és szabadidős programlehetőségeket kívánja kiszolgálni. 
Időszakosan változó igényekhez alkalmazkodva a funkciók három épületben kerülnek elhelyezésre, melyek a közöttük levő területekkel együtt rugalmasan kezelik a forgalom ingadozását. Az épületekben öltöző, zuhanyzó, büfé, sportszerkölcsönző, vizesblokk, baba-mama helyiségek, illetve az őrző szolgálat kerülnek elhelyezésre.
Az épületek közötti kapcsolatot burkolat, illetve egy többször ismétlődő árnyékoló elem adja, ezek a Nagyrét környezetében több szabadtéri funkció környékén megtalálhatók. Megjelenésükkel, térhatásukkal, de épületgépészeti viselkedésükkel is a környező erdők hatásait kívánják megteremteni. Védelmet nyújtanak a napsugárzás, illetve az eső elől, javítják az épületek energetikai jellemzőit, a rajtuk elhelyezett napelemek pedig ellátják az épületet elektromos energiával.
Három főbb épületem építészeti megfogalmazásában az egyszerűség volt a legfontosabb irányelv. Alaprajzi elrendezésük, anyaghasználatuk, homlokzati felületképzésük is könnyen megfejthető, kerülik a feltűnést, ez koncepcionális döntés volt a speciális környezetre való tekintettel.
A tervezési program magába foglalja a terület nagyobb léptékű újraértelmezését is. A terület rengeteg adottságát kihasználva igyekeztem minden olyan sport kiszolgálását megteremteni, amelyeket az ide járók ma is szívesen űznének, vagy űznek itt rendszeresen.

Helyszín: Budapest II. kerület, Hűvösvölgyi Nagyrét

Komplex tervezés 1 műszaki szakirány 2013 1
építész konzulens: Niczki Tamás DLA
Statikus konzulens: Körössi Tibor
Épszerk konzulens: Pataky Rita
Gépész konzulens: Egri István
Kivitel konzulens: Greskovics Sándor

Juhász Norbert - Fogaskerekű indóház és turisztikai központ - kx1

Program

Salgóbánya régi bányatelep, az 1800-as évek közepétől bányásztak itt kőszenet, melyet a salgótarjáni acélgyár hasznosított. A terület kizárólagosan az acélgyár tulajdona volt, csak saját használatra termelték az erőforrást, melyet közvetlen - először ló vontatta, majd fogaskerekű - ipari kisvasút szállított a a bánya tárókból a gyár területére. Ez a kisvasút, Magyarország első ipari fogaskerekűje volt az egyetlen igazi összeköttetése Salgóbányának a külvilággal: munkásokat, bányafát, építési anyagot, élelmiszert és persze szenet szállított. A bányatelep a Karancs-Medves vidékén, a Bükki Nemzeti Park területén fekszik 500 m tengerszint feletti magasságon. Körben erdők, völgyek, nem messze a Salgói vár áll, itt található a Medves-fennsík és a Zagyva forrásvidéke is.

Miután az 50-es években megszüntették a szén bányászatát (és ezzel együtt a kisvasutat is), Salgóbányán az enyészet, az elöregedés, az elmúlás lett úrrá. Egykori fénye (bányakaszinó, pezsgő élet, iskola, mozi, sportpályák, bányász- és mérnökcsaládok) megkopott, a mindössze 250 főre zsugorodott telep főleg idősekből és a kolónialakásokba telepített szociálisan hátrányos családokból áll. Salgótarján feltett szándéka, hogy az egykori bányatelepet visszavonják az élet körforgásába. Kihasználva természetközeli fekvését, a bakancsos turizmus egyik lokális központjává alakítaná a város. Ennek egyik jelentős lépése az ipari kisvasút visszaállítása a régi nyomvonalára, ezúttal szén helyett a természetbe vágyó turistákat szállítva.

Koncepció

A kisvasút végállomása eredeti helyére kerül vissza, immár épület formájában, váróteremmel és kiegészítő funkciókkal. A régi töltés szélességi mérete korlátozott, ezért az épület konzolosan nyúlik ki Salgóbánya szélén elinduló völgy irányába, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tájra, ezzel is hangsúlyozva a megérkezés, az ide érkező vendégek fogadásának ünnepélyességét. Az épület lényege az ipari múlt és az ipari jellegű funkció (fogaskerekű kisvasút), illetve a természet (mint az ház környezete és egyben létrejöttének oka) ellentétén alapul. A külső haránt irányú acélváz adja az épület fő szerkezetét, melyek egyben keretként (expandált fémráccsal burkolva) körbeölelik a belső, fa szerkezetű épületrészeket. Ez utóbbiak, ha az igény megváltozik, elbonthatók a fém szerkezetről vagy átalakíthatók.

Helyszín: Salgótarján-Salgóbánya

Komplex tervezés 1 tervező szakirány 2013 1
Építész konzulens: Villányi Norbert
Statikus konzulens: L. Nagy Zsuzsa
Épszerk konzulens: Dr. Takács Lajos
Gépész konzulens: Egri István
Kivitel konzulens: Wiesner György

Turi Lilla - együtt/lakó/ház - kx1

FUNKCIÓ
miért?
21. századra az életmód változásával teljesen átalakult a lakások használata. Eltolódott a virtuális és valós fizikai találkozások aránya, ami megváltozott helyzeteket teremt. A hagyományos
„szoba” fogalma -ami magába foglal egy alvó egy tanuló/dolgozó és egy tároló funkciót- sokszor szükségtelen gátja a találkozásoknak. Olyan lakó funkció tervezése a cél, ami sem nem kollégium, sem nem lakások sora, valahol a kettő között helyezkedik el- egyesíti mindkettő tulajdonságait. Közösségi és privát terek variációja.

kinek szól?
A célközönség nagyrészt egyetemisták, és a már független fiatalok rétege. Ma az iskola elvégzése és a családalapítás közti időszak átlagosan 10 évre kihúzódott. A kettő közötti eltelő évek alatt ennek a generációnak más igényei vannak mint korábban, ez az életmód felvet egy alternatív lakhatási lehetőséget. Természetesen nem csak nekik lehet igénye szorosabb közösség tagjaként élni. Családi kapcsolatok lazulása mellett, felmerül, lehet-e másfajta kötődéseknek helyet adni.

HELYSZÍN
kazinczy - király
A Kazinczy és a Király utcában is probléma a lakó közösség és a szórakozóhelyek konfliktusa. A környék kulturális és turisztikai vénája a városnak, egyedi és friss- az itt létesített szolgáltatások pumpálnak vért a kerület életébe. Ugyanakkor ha a lakófunkció háttérbe szorul, az utca kirakattá válik. A kettő konfliktusának javítására tesz kísérletet ez a terv.

BEÉPÍTÉS
Ma az üres telket intenzíven használják. Nappal a játszótér a kisgyermekes családokat vonzza, éjszaka azonban - hiába a kerítés- a Kazinczy utcában szórakozó fiatalok terepe lesz. Mivel a telket minden oldaláról tűzfal határolja, nincs igazi gazdája, felügyelet- rálátás, közvetlen szomszéd- hiányában amortizálódik. A beépítés kialakításakor fontos szempont volt, hogy az épület úgy gyógyítsa be a tömb "sebét", hogy közben
ne vegye el a városi közösség által használt teret.

Helyszín: Budapest VII.

Komplex tervezés 1 tervező szakirány 2013 1
Építész konzulens: Jancsó Miklós DLA

Statikus konzulens: Szabó Tímea PhD
Épszerk konzulens: Laczkovics János
Gépész konzulens: Egri István 
Kivitel konzulens: Wiesner György

tabló 1 tabló 2

Perényi Flóra - PSfUAaS - kx1

A Margit-sziget északi csücskére tervezett kortárs művészeti központ egy 2013-as nemzetközi ötletpályázatra készült. A ’Public Space for Urban Art and Sound’ célja egy olyan városi épületegyüttes létrehozása volt, melynek nyitott részei teret engednek a kortárs művészeti irányzatok kedvelőinek (utcazene, graffiti, street art, stb.), fedett terei pedig ezek közönség elé tárását teszik lehetővé (előadóterem, kiállító terem). 
Az Árpád-híd Margit-szigetet érintő szakasza alatt egy ún. „műtárgy” található, amely a híd építése óta különböző rendeltetésekkel bírt: három szintje eredetileg a hídon futó villamosok megállóját biztosította jegypénztárral, váróval és kocsmával, valamint az alsó szinten kocsiszínnel. 
A híd átépítésekor, a 80-as években ez a funkciója megszűnt, évtizedek alatt lepusztult, szerkezete elhanyagolttá vált. Az építmény izgalmas belső terei, rámpás közlekedői jól illeszkednek a pályázat kiírásához: a meglévő belső terek átalakításával a kívánt funkciók bent kaptak helyet, az íves lehajtó rámpa középső tere pedig a többcélú előadó helyéül szolgál. Ehhez a térhez kapcsolódik egy kilátó/média fal, amely a város látványán felül a fal jelszerű elemeként mutatja a hely új funkcióját.

Helyszín: Budapest, Margit-sziget északi csúcsa

Komplex tervezés 1 tervező szakirány 2013 1
Építész konzulens: Jancsó Miklós DLA
Statikus konzulens: Ther Tamás
Épszerk konzulens: Németh Csaba 
Gépész konzulens: Egri István
Kivitel konzulens: Wiesner György

Kiss Laura - INTERKOLI - kx1

Alapvetés volt, hogy a kötött funkciók zárt rendszerű tömegben kapjanak helyet, míg a közösségi funkciók szabadabb formát öltsenek. A szobák, fürdők racionális rendszerben állnak, míg az épület belsejében egy negatív amorf forma metszi ki a gang/erkélyek lemezeit. 
Három oldalon futnak körbe a szobák, az utcafronton pedig a közösségi funkciók terei kaptak helyet. Az épület húsa folyamatosan növekszik – az utcafrontra néző konyha-nappali közösségi zóna a legszélesebb – két oldalról teljes bevilágítással.
Az épület lakószintjeinek tömege el van húzva a szomszédos tűzfalaktól; a kialakuló zóna egy zöldfolyosóként funkcionál a fény mellett friss levegőt is juttatva a szobákba.
Minden szobához tartozik egy privát kis erkélynyúlvány, mely a tűzfalak előtti növénytartó falra támaszkodik, illetve azt merevíti.

Helyszín: Budapest IX. Ráday utca

Komplex tervezés 1 tervező szakirány 2013 1
Építész konzulens: Dankó Zsófia DLA
Statikus konzulens: L. Nagy Zsuzsa
Épszerk konzulens: Laczkovics János 
Gépész konzulens: Egri István
Villamos konzulens: Szabó Gergő
Kivitel konzulens: Wiesner György

Jánossy Dóra – Úszó lakások - kx1

A program egy olyan komplexum megtervezése, amely lakóhelyet és munkahelyet is biztosít a Duna vizén, Ráckevénél, a Ráckevei Duna-ágon.
  A Duna sok helyen kihasználatlan, Magyarországon még nem terjedt el a lakóhajók építése, használata. Míg külföldön sok helyen a folyók nagy része lakott, addig Budapesten mindössze 4-5 lakóhajóval találkozhatunk.
Budapesttől 50 km-re délre járunk, ahol a Ráckevei Duna-ág vízszintjét a tassi vízlépcsővel szabályozzák. Ennek köszönhetőn a Dunára jellemző 4-5 méteres vízszintkülönbség helyett itt mindössze 10-30 cm-es eltéréssel találkozunk, ami igen megkönnyíti a hajózók életét. A parton ülve csendes, érintetlennek tűnő természeti táj ölel körül minket. Egyszerűen gyönyörű, mintha egy külön kis nyugodt szigeten lennénk, távol Budapest forgatagától.
  A parton vezető úton át jutunk el a fix stégre, melyen kisebb zöld felületek, felülvilágítók, homokozó, hinta, napozóágyak is megtalálhatók az igényeknek megfelelően.
Ezen a szinten van az iroda bejárata, amin keresztül az alsó szintre, az iroda terébe jutunk. Az épület egy nagy csapatnak – 16 alkalmazott, 2 vezető – ad helyet, fogadó térrel, valamint nagy tárgyalóval, nagyrészt a víz alá merülve. Ehhez az irodához van kikötve, rögzítve a három különböző lakóhajó, melyeken négy család él, akik egyben itt is dolgoznak. A hajók szükség esetén továbbállnak, s elvontatva egy új helyen kötnek ki.
  A fix irodarész vízzáró beton szerkezetű, porszárazság követelményének megfelelően, míg a lakóhajók könnyű acélszerkezettel épülnek. Az alsó szintek a felső 50 cm magas ablakok kivételével a vízbe merülnek. A hajók merülését, stabilitását ballasztokkal szabályozzák. 

Helyszín: Ráckevei Duna-ág

Komplex tervezés 1 tervező szakirány 2013 1
Építész konzulens: Varga Tamás DLA
Statikus konzulens: L. Nagy Zsuzsa
Épszerk konzulens: Horváth Sára
Gépész konzulens: Egri István
Villamos konzulens: Filetóth Levente
Kivitel konzulens: Wiesner György
Hajómérnök konzulens: Simongáti Győző

Horváth Balázs - Családsegítő központ - kx1

PROGRAM
A családsegítő központ a település szociálisan, egészségileg és egyéb okokból rászoruló lakosainak “menedékháza”.
Alapvetően az épület állandó adminisztrációs központ, többcélú nagyteremmel rendelkezik és benne gyermekjóléti szolgálat működik. Az itt dolgozó szociális munkások irodával rendelkeznek és az ügyfelek fogadására kisebb termek, úgynevezett interjúszobák állnak rendelkezésre a nyugodt beszélgetés és tanácsadás helyszíneként. Ezek a kis helyiségek kialakításukkal, arányaikkal és színeikkel az ügyfelek megnyugtatását szolgálják, bennü gyereksarok található játékokkal. A gyermekjóléti szolgálaton belül pszichológus is helyet kap az intézményben, a gyermekek kezelése és fejlesztése játszószobában történik. A többcélú nagyteremben a szociális munkások megbeszéléseket tartanak, illetve csoportfoglalozásokat szerveznek - előadások, kézműves foglalkozások, baba-mama programok, stb. Adományok gyűjtése és osztása is a központ feladatai közé tartozik, a feladat ellátásához egy raktárra is szükség van. A bejáratnál információs pult található, ahol az ügyfeleket fogadják, tájékoztatják, az először itt járókat “puhítják”. Az épületben meghatározott időpontonként ingyenes jogi tanácsadás működik, ez egy külön irodát és várakozót igényel.
Az intézményhez tartozó udvarban lehetőség nyílik a szociális helyzet alapján rászoruló gyermekek részére táborokat szervezni. A megszervezett programok kivételével nagy tömegre nem kell számítani, az ügyfelek megbeszélt időpontokkor jelennek meg a központban, ugyanakkor biztosítani kell a nagyterem és az interjúszobák gyors ellérhetőségét az esetleges rendőrségi beavatkozások könnyítése céljából.

VIZSGÁLAT
A vizsgálati szakasz egy tanulmány/cikk megírásával zárult, ez tartalmazza a családsegítő funkció vizsgálatát, a családsegítés kialakulását, mai működését Magyarországon és nemzetközi vonatkozásban, illetve Piliscsabán is. Ezt a piliscsabai Szociális Gondozó és Családsegítő központ vezetőjével, Bálint Odettel tett személyes beszélgetés alapján állítottam össze. A tanulmány eredménye a funkció pontos megismerése lett, illetve igazolta a kommunikáción alapuló segítés előtérbe kerülését - ez a csoportszobák, előadótermek és az interjúszobák kialakítását teszi szükségessé.
KONCEPCIÓ A koncepcióalkotás időszakában rengeteg skicc és változat készült - ezek java része ebben a füzetben megtalálható. Alapvetően a ház elhelyezése volt az első megoldandó probléma a kb. 100700 m2-es telken, amely végül a lakóházi övezetet lezáró rész beépítésével és egy új út bekötésével valósult meg. A ház telken belüli elhelyezkedése illeszkedik a Bajcsy-Zsilinszky út utcaképébe. Itt jellemző, hogy a középületek hosszabbik homlokzata az utcával párhuzamos, így a családsegítő is egy elnyújtott homlokzattal fordul az utca felé. Ezt a horizontális elnyújtást a ház előtt található fasor oldja, kisebb részekre osztja. A funkció miatt fontos a biztonságérzet megteremtése: az épület az út szintjéhez képest 2,5 méterrel alacsonyabban helyezkedik el fák között. Az épülethez egy fedett-nyitott átmeneti teret alkotó rámpán van lehetőség lejutni.

TERVEZÉS
A tömeg egymásra épülő rétegekből áll. Kívül a burok található, amely zárttá és intimmé teszi a belső tereket és biztonságérzetet kelt. A burkon belül egy bensőséges tér található, itt a fő funkciók a belső kert felé nyíló dobozokban kaptak helyet. A két réteg egymástól el van húzva, közöttük az átjárhatóság biztosított. A fő tengelyek egymással derékszöget zárnak be, ezek közé ékelődik be az
előadóterem tömege. A tengelyek metszéspontja adja ki a bejutás helyét, innen minden funkció egyenlő távolságra található.

SZERKEZETVÁLASZTÁS, ANYAGOK
Az épület földszintes, "L" alaprajzú része falazott falakból és vasbeton födémszerkezetből áll. Az előadóterem acél vázszerkezetből épül fel. A külső körbeölelő héjat függőleges fa palló homlokzatburkolat és kinézetében hasonló fa kerítés alkotja.

Helyszín: Piliscsaba

Komplex tervezés 1 tervező szakirány 2013 1
Építész konzulens: Kolossa József DLA
Statikus konzulens: Dr. Sajtos István
Épszerk konzulens: 
Hrabovszky-Horváth Sára
Gépész konzulens: Viczai János
Kivitel konzulens: Pém Attila

tabló 1 tabló 2

Jung Renáta - Közösségi ház - kx1

PROGRAM

A tervezési helyszín Bánd, egy 600 fős település,  mely Veszprémtől 10 km-re helyezkedik el. A faluban nemcsak a mindennapi igényeket kielégítő közfunkció található meg mint pl. bolt, posta, étterem, vendéglő, kocsma, virágbolt, óvoda stb. hanem ezen kívül van autóbontó és sírköves is. Viszont nincs egy olyan hely (a kocsmát leszámítva), ahol a fiatalok találkozhatnak, és magukénak tudhatnak. Ezenkívül ugyancsak hiányzik egy orvosi rendelő, ami leginkább az időseknek és kisgyermekes családoknak jelent nagyobb problémát a szomszéd településre átutazni orvosi segítségért.
A falu központjában van egy telek ami jelenleg az önkormányzat tulajdona, itt kapott helyet még több tíz évvel ezelőtt egy focipálya. Az önkormányzat építési telekként szeretné eladni a területet, hogy a bevételből egy nagyobb telket tudjon vásárolni a falu szélén, és ott egy nagyobb focipályát alakítana ki a lakók számára. Egyeztetve a polgármesterrel, azt feltételezve, hogy a telek az önkormányzat tulajdonában maradhat, milyen funkciókra lenne szükség a településen, egy közösségi ház kapott itt helyet. 
Ezt a mai napig sajnos én is tapasztalom, hogy egyszerűen nem tudunk hova menni, hol találkozni barátaimmal. Nincs egy védett, meleg hely, ahol akár esőben vagy hidegben is együtt tudunk lenni. Ilyenkor a buszmegállók szoktak feltöltődni, de ez nem megoldás a problémára. A polgármester úr elmondta, hogy tervben van egy közösségi ház kialakítása, ahol helyet kapna egy klubhelyiség, továbbá egy könyvtár, hiszen a jelenleg könyvtárként funkcionáló 40 m2-es helyiség kinőtte magát. Ugyancsak szükség van egy fedett-nyitott térre, ahol különböző szabadtéri programokat meg lehet tartani pl. falunap, szüreti felvonulás, termelői vásárok, bográcsozás. 

KONCEPCIÓ

A terület a falu központjában helyezkedik el a főút mellett. A beépítési koncepció az volt, hogy a telken meglévő növényzetet, mint a terület jelentős természeti határait megtartottam. A telket eredeti állapotában meghagytam, a fákat megőriztem, és ezekhez igazodtam.
A funkciókat két tömbre osztva: a kisebben egy orvosi rendelő kapott helyet, a nagyobban pedig egy könyvtár, kávézó, klubhelyiség blokk található. A könyvtárhoz tartozik egy olvasóhelyiség, amely a kiszolgáló blokk felett található. Az udvart egy fedett-nyitott tér fogja közre, ahol az egyik szárnyban különböző kültéri programok lebonyolítására van lehetőség, míg a másikban egy tekepálya kapott helyet. 
Az orvosi rendelő épülete a Petőfi út felől tárul fel, onnan kapott helyet a főbejárat is. A közösségi ház tömbje szinte merőlegesen helyezkedik el a főútra, így a fedett nyitott térrel egy nyitott, köztér jellegű udvart hoz létre. Ezt fontosnak tartottam, hogy egy olyan udvar jöjjön létre, amit mindenki magáénak érez, ne pedig egy épület mögött meghúzódó, az épülethez tartozó, szinte privát hatást keltő udvar alakuljon ki.
A kávézó mindkét irányban nagy üvegfelülettel néz az udvarra. A fedett-nyitott résszel együtt kezeltem a homlokzatot, hogy egységes legyen, ugyanazon méretű nyílásokat alkalmaztam, egyenletes lyukarchitektúrát biztosítva az épületen.

Helyszín: Bánd

Komplex tervezés 1 tervező szakirány 2012 2
Építész konzulens: Jancsó Miklós DLA
Statikus Konzulens: Szabó Tímea PhD
Épszerk konzulens: Németh Csaba
Gépész konzulens: Egri István
Villamos konzulens: Dr. Filetóth Levente
Kivitel konzulens: Wiesner György

tabló 1 tabló 2

Papp Tamás - ArtMozi és StúdióSzínház - kx2

Program:
A belvárost határoló városrészben üzemel egy művelődési központ 500 fős színházteremmel, amely a kultúrára szomjazók szomját hivatott oltani, de volumenét tekintve csak a nagyobb, biztosabb profitot produkáló kultúrát mutatja be. Ennek a lehetőségnek a perifériáját tágítva, tervem még mindig, hogy Vác városa egy olyan hellyel bővüljön, ami kielégít egy korosztály nélküli érdeklődési kört, amelyben a kortárs kultúra iránt érzett érdeklődés közös. Egy olyan közösségi hely, amelyben üzemel mozi, filmszínház, amelyben teret kap egy kísérletező színpad, stúdió színház, illetve amelyben létesül egy ücsörgő, találkozóhely, azaz kávéház.  
A tervezési helyszín zártsorú beépítésű, alkalmazkodni kell a kialakulthoz. A helyszín viszont ennél érdekesebb megoldandó feladattal bír. Ezt a szituációt 1755-ből meghagyott püspöki malom kőkeretes kapuja okozza. Egy bevágás a zártsorú beépítésben. A kapu ma a piac kufárjait és vevőit engedi ki és be nap mint nap. Az így kialakult térhez telken belüli visszavágással reagál a beépítésem. A tömeg továbbá két részre tagolódik. A hátsó rész a mozi és a színház funkcióját, a fő funkciót tölti be egy elforgatott nyeregtető alatt. Az elülső részt a tapadó funkció - kávézó, iroda- tölti ki egy tető alatt. A tapadó funkció elszakítását összekötő híd és azonos anyaghasználat gátolja, utalva arra, hogy a kiszolgálás, a funkció egy egységet alkot.

Helyszín: Vác

Komplex tervezés 2 tervező szakirány 2012 2
Építész konzulens: Jancsó Miklós
Statikus konzulens: Sajtos István
Épszerk konzulens: Takács Lajos
Gépész konzulens: Egri István
Kivitel konzulens: Wiesner György


Mészáros Bence - Emeletráépítés - kx1

A tervezett épület a Lánchíd utca 9. számú ház tetőráépítése, annak kibővítése három további szinttel, lakó funkcióval. A tervezésnél elsődleges szempont volt a két szomszédos épülethez való igazodás, illetve az egész épülettömb egységesítése a már meglévő épület felett lévő “lyuk” kipótlásával. További rendkívül fontos szempont volt természetesen a meglévő épülethez való igazodás, bár az semmilyen védettség alatt sem áll. Már a tervezés elején egyértelművé vált, hogy a leendő épület összesen csak két szabad homlokzattal rendelkezhet majd, így ezek fokozott figyelmet igényeltek. Egyrészt fontos volt a keleti homlokzat esetén a kiváló dunai és pesti panoráma, melyek a koncepció kidolgozását segítették elő, illetve a nyugati homlokzat, mely a Várból látható, így kiemelten fontos szerepet kap. Másrészt azonban az is fontos volt, hogy a létrejövő új építészeti elem egységes képet kapjon és a már amúgy is sokszínű tömböt még színesebbé, élvezhetőbbé tegye.

A koncepció kidolgozása a már említett dunai panorámából indult ki, vagyis a cél egy olyan teraszrendszer illetve panorámahomlokzat kialakítása volt, melyek valóban méltók egy ilyen léptékű luxus társasház kialakításához. A szintek kontúrja és a szerkezeti rendszer is igen kötött volt, ám mégis egy tiszta rendszert lehetett kicsiszolni az épület tömegéből: a dunai főhomlokzaton 3x3-as osztásban 9 lakóegység úgy feszül be egymás mellé, hogy az követni tudja a meglévő épület Vár felőli beugrásait, lépcsőházát, homlokzati formálását. A teraszok úgy készültek, hogy a lakások elforduljanak egymástól, mégis kapaszkodjanak a két szomszédos épület által kijelölt élekbe, hogy ezzel is erősödjön az épület igazodása. Az ideális lakás alapterületek számítása, az alaprajzi elrendezés 6 lakás kialakítását vetítette elő, mely kényelmesen beleilleszthető volt a 9 osztatú hálóba. A legalsó szintre három, a középső szintre egy duplex és egy két lakóegységből álló, míg legfelülre szintén egy két lakóegységből álló lakás, illetve a duplex lakás felső szintje került. A hármas osztás már a meglévő épület alaprajzi elrendezéséből is erősen adódott: három traktus hosszirányban, három lakás harántirányban, három homlokzati bejárat, hármas hátsó tömegtagolás, stb., vagyis egy olyan jellegű igazodást is sikerült előidézni, amely első látásra nem is tűnik fel a szemlélőnek, mégis jelentősen növeli az épület koncepcionális értékét. A hátsó homlokzat jóval nehezebb kérdés volt, mivel a meglévő épület lépcsőháza megakadályozta a lakások kényelmes megnyitását a Vár felé, bár az adottságokhoz képest minden lehetséges felületen megnyílik az épület a nyugati irányba. Összességében egy kényelmes de mégis a lehető legfeszesebben szerkesztett, egyszerű mégis kissé extrém, oldott de mégis egységes épülettömeg jött létre, mely kényelmesen tölti be a helyet, ahova rendeltetett.

Helyszín: Budapest I. Lánchíd utca

Komplex tervezés 1 tervező szakirány 2012 2
Építész konzulens: Vincze László DLA
Statikus Konzulens: Szabó Tímea PhD
Épszerk konzulens: Laczkovics János
Gépész konzulens: Egri István
Villamos konzulens: Dr. Filetóth Levente
Kivitel konzulens: Wiesner György

tabló 1 tabló 2

Huszár Zsófia - Vasútállomás - kx2


A tervezési helyszín Sárbogárd, Fejér megye déli részének gazdasági és kulturális központja. Kedvező földrajzi fekvése következtében minden irányba jó vasúti, illetve közúti tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkezik. A tervezési program a település vasútállomásának fogadóépülete. Az állomás nem csak a belföldi, de nemzetközi vasútvonalon is gócpontnak számít, ezért meghatározó szerepe van a város életében, viszont a jelenlegi fogadóépület az utazóközönség nagy forgalmának ellenére rossz műszaki állapotban van és funkcionálisan nem elégíti ki az igényeket.
A Magyar Államvasutak Zrt. fejlesztési tervei közt is szerepel a Sárbogárdot érintő 40-es vasútvonal átépítése. A tervezett beruházás első fázisa az utasforgalmi épület, az aluljáró és a peron funkcionális kapcsolatára vonatkozik. A területrendezési javaslatomban a tervezett aluljáró nemcsak a vasút személyforgalmának eljutását biztosítja a peronokhoz, hanem a város területei között is átjárási lehetőséget nyújt.
A tervezés során elsődleges szempont volt a vizuális kapcsolat megtartása a belső váróterem, a buszállomás illetve a vágányok között, így az épület a földszinten két irányba nyit, mely a felsőbb szinteken is teljesül, de már árnyaltabb eszközökkel. Ezáltal pontosan követhető az érkező illetve induló jártatok mozgása. 
A tömeg megfogalmazásánál a meglévő épületegyüttes logikai felépítése vezette a lépéseket, az additív szerkesztési mód, a tömegek periodikusan változó magassága, az épületrészeket összefogó előtető. Az előző metódust követve negatív megfeleltetésként az aluljáró jön létre, majd az új épülettömeg a meglévő folytatásává válik. A két objektumot összekötő tető az aluljáró lefedéséről is gondoskodik.  
Külső megjelenésében perforált corten fémlemezburkolatot alkalmaztam, mely anyagában a (régi) vasút hangulatát, a síneket, a rozsdás mozdonyok világát tükrözik, de a lyukasztások által kissé fellazul, könnyedebbé válik. A perforációk sűrűsége a mögöttes funkciók nyitottságának mértékét követik. 
A belső anyaghasználatra is hasonló jellemző, nyers anyagok, látszóbeton, műgyanta burkolat, rozsdás fémlemez, vasutas közeg, de már kicsit más formában…
A belső terek kialakításánál a differenciálás volt a cél, az utasok által leginkább használt terek meg nem osztása, illetve a kiszolgáló egységek egy tömbbe helyezése mindhárom szinten.  Az említett koncepcionális elv a tartószerkezet választásban, illetve anyaghasználatban is megjelenik. A teherhordó falak, födémek, lépcsők látszó vasbetonból készülnek, emellett a kiszolgáló helyiségeket fémlemezzel burkolt könnyűszerkezet rejti.
A váróba tervezett információs fal a fent említett fémlemezburkolatba van integrálva. Az adatok a lemez perforálásaiból, illetve a mögötte elhelyezett kijelzőkből olvashatóak ki. A sínek nyomvonalait követi a fémlemez mintázata, a vizuális ábrázolás az esztétikai szerepen túl a könnyebb és gyorsabb megértést is segíti.

Helyszín: Sárbogárd

Komplex tervezés 2 hagyományos képzés 2012 2
Építész konzulens: André Zoltán
Statikus konzulens: Draskóczy András
Épszerk konzulens: Takács Lajos
Gépész konzulens: Viczai János
Villamos konzulens: Filetóth Levente
Kivitel konzulens: Wiesner György

Vágvölgyi É. Eszter - Szotyiális társasház és műhelyek - kx1

Pozitív jövőképpel számolva a kerület és a tömb minőségi megújuláson megy keresztül. Az épített környezet változása magával vonzza a belső kapcsolati rendszer erősödését, az udvarok, zöldterületek minőségének javulását.
Célom egy szociális alapokon (is) szerveződő lakóház tervezése, ami a fenntarthatóságot nem csak a gazdasági és technikai oldalról próbálja figyelembe venni, hanem a lakóközösség szerveződésének szintjén is.
A SzocRehab definíció szerint a helyi embereknek kell építeni. Új épület építése esetén fontos, hogy minden csoport feljebb tudjon lépni lakhatásuk minőségében. A bekerülés kiválasztásos alapon történik, de emellett fontos, hogy a későbbiekben is legyen kontroll, teljesíteni kell (lakókörnyezet megóvása, gondozása, programokon való részvétel) a bent maradásért. A lakhatási nehézségek mellett nagy gondot jelent a kerületben a magas munkanélküliség. A földszintre  ezért műhelyeket terveztem, amik a foglalkoztatottság növelése mellett a tömb életére is serkentő hatással lehetnek.
A feladat adottságai miatt a 'nem építés' oldaláról közelítettem meg a probléma megoldását. Azt vizsgáltam, hogy a kapcsolatok és teresedések alapján hova nem kerülhet épület tömeg, hol van szükség teresedésre. Emellett az is fontos volt, hogy ne épüljenek újabb tűzfalak. Ebből következően a koncepció alapja a 'térhez tér, tömeghez tömeg' elv alapján fejlődött, egészen a végső kialakításig. 
Meghatározó szempont volt még, hogy olyan épület szülessen, ami az idő múlásával jól viseli a lakók beavatkozását, életük, életterük alakulását ki tudja szolgálni. Számomra ilyen léptékben a szociális építés egyik legmeghatározóbb eleme a hosszú távú, átfogó gondolkodás. Ezért a ház kialakítás törekszik a tartósságra és fenntarthatóságra (nem csak a technológia szintjén).

Helyszín: Budapest, VIII. kerület, Lujza utca 10., Dobozi utca 13.

Komplex tervezés 1 tervező szakirány 2012 2
Építész konzulens: Jancsó Miklós
Statikus konzulens: Szabó Tímea
Épszerk konzulens: Reisch Richárd
Gépész konzulens: Egri István 
Villamos konzulens: Filetóth Levente
Kivitel konzulens: Rostás Zoltán 

Biró Emese - Extrém sport szállás - kx1

A Székelyföld szíveként is emlegetett Madarasi Hargita régóta a síelők kedvelt helyszíne. A hagyományos síelés és hódeszkázás mellett a Hargitán tavalytól egy új sport gyakorlására is lehetőség nyílik: az eredetileg csak egy verseny alkalmából megépített extrém park a nagy sikernek köszönhetően az idéntől már egész évben várja a fiatal sportolókat. Mivel ez a sport még úgymond „gyerekcipőben” jár, képviselői kis csoportot alkotnak, így a versenyekre és az edzésekre is családias légkör a jellemző. 
A tervezett épület az extrém park és a pályarendszer közvetlen közelében kap helyet. Konzolos tömegformálásának köszönhetően, melyet az extrém sportok jellege ihletett, messziről kitűnik természetes környezetéből. A fiatalok körében egyre nagyobb érdeklődésnek örvendő extrém sportok a repülés adta szabadságérzetre, a gravitáció elleni „küzdelemre” épülnek. A levegőben akrobatikus mutatványokat látszólag játszi könnyedséggel végrehajtó, úgynevezett „freestyle” síelők is ezzel az érzéssel játszadoznak. Az építészet formavilágában hasonló „antigravitációs” jelleggel a konzol rendelkezik.
A síház függőleges részében a sátras jellegű alvórész, míg a konzolban egy ebédlő kap helyet, teljes körpanorámás rálátással az alatta elhaladó sípályára. A sátor jellegű alvóhelyek a táborok hangulatát kívánják idézni, az épület egyteres jellege pedig a családias légkört támogatja. Az acél térrácsos szerkezetet a síliftházak és síugrósáncok szerkezete ihlette. 

Helyszín: Madarasi Hargita, Székelyföld, Románia

Komplex tervezés 1 tervező szakirány 2012 2
Építész konzulens: Jancsó Miklós
Statikus konzulens: Erdélyi Tamás
Épszerk konzulens: Tóth Ferenc
Gépész konzulens: Egri István 
Villamos konzulens: Filetóth Levente
Kivitel konzulens: Wiesner György 

Várnagy Szabina - Művésztelep - kx2


Az épület funkciója szobrász művésztelep, mely mind tömegében, mind funkciójában három részre bontható – galériaépület, műteremépület és szállásépület. A telek beépítetlen része ad helyt egy szoborparknak, mely közparkként is funkcionál. Az épület vörös homokkő burkolatú, melyet a helyi bányából nyernek.
A tervezett épületnek a Berekhát ad otthon, a lejtés nyújtotta lehetőségeket kihasználva, a domboldalba tulajdonképpen „bevájva”. A domb tövében folyik a Séd patak, ami felé művésztelep feltárulna.
Csopak a Balaton északi partján fekszik. A község leginkább a fürdőzők és a borkedvelők körében ismert, ám festői fekvése kimeríthetetlen témát kínál a képzőművészek számára is.
A szobrászok életében, alkotómunkájuk fejlődésében fontosak az olyan alkalmak, amikor közösségben, egymásra figyelve alkothatnak. Különösen, ha ez egy olyan inspiráló környezetben található, mint a Balatonfelvidék.

Helyszín: Csopak

Komplex tervezés 2 tervező szakirány 2012 2
Építész konzulens: Perényi Tamás DLA, Nagy Márton
Statikus konzulens: Szabó Tímea
Épszerk konzulens: Páricsy Zoltán
Gépész konzulens: Gyurcsovics Lajos
Villamos konzulens: Filetóth Levente
Kivitel konzulens: Greskovics Sándor

tabló 1 tabló 2

Öcsi Gabriella - Mozgásművészeti központ - kx2

A tervezési helyszín Veszprémben, a 2388 helyrajzi számú telken van. Itt 2006 előtt általános és művészeti iskola működött, azonban az iskola kiköltözött, ezután az épületet lebontották. Jelenleg üresen áll, felröppentek kósza hírek, hogy bevásárló központot építenének rá, de eddig nem történt semmilyen lépés ez ügyben.
Funkciója mozgásművészeti központ, amely lehetőséget adna tánccsoportoknak a gyakorlásra, előadásra. Miután megszűnt a régi intézmény, amely sokáig otthont adott számos művészeti csoportnak, komoly problémát jelentett a próbatermek megszerzése. Én is tagja voltam tizenegy évig egy tánccsoportnak, tehát ezt saját bőrömön is tapasztaltam. Az épületnek tulajdonképpen két fő funkciója van: egyik ilyen az ún. „toronyban” elhelyezkedő tánctermek, öltözők, a táncosokat kiszolgáló helyiségek. A másik pedig egy 150 főt befogadó kamaraterem, színpaddal, ahol pedig a táncosok előadhatják az elsajátított tudásukat. 
Hatalmas területről van szó, amely szép zöld színfolt Veszprémben. Régen legalábbis az volt. Ezt a parkos hangulatot akartam visszahozni, és minél kevesebb beavatkozást próbáltam eszközölni. A terepadottságokhoz igazodva falas-teraszos elrendezést alakítottam ki, amely tulajdonképpen csak az épület két fő funkciójánál - a tánctermeknél és az előadóteremnél - emelkedik ki tömegben. Így ezek elegendő hangsúlyt kaptak. Az épület a Kopácsy út felől tárul fel, ez látványilag is érzékelhető, hiszen a Jutasi út felől a fák nagyrészt eltakarják. A parkba persze onnan is be lehet jönni, a teraszokon keresztül akár az épületbe is bejuthatunk. A kiemeléseknek köszönhetően pedig a vár panorámája is élvezhető.  
Az épület rendszerét a “tánc-torony”, a kamaraterem, egy kis belső átrium-udvar  és az ezeket összekapcsoló közlekedő és kiszolgáló blokkok adják. Egyedül a torony többszintes, alápincézett, és még két emelet helyezkedik el fölötte. A homlokzatképzésnél törekedtem a nagy falfelületek, és a nagy ablakfelületek megfelelő váltakozására. A Kopácsy út felől a kiálló tömegrészek inkább tömörnek tűnnek, helyenként egy-két megnyitással, azonban oldalról sok üvegfelület jelenik meg.

Helyszín: Veszprém

Komplex tervezés 2 tervező szakirány 2012 2
Építész konzulens: Vincze László
Épszerk konzulens: Takács Lajos
Statika konzulens: Facskó Gergely
Gépész konzulens: Egri István
Villamos konzulens: Filetóth Levente
Kivitel konzulens: Wiesner György

tabló 1 tabló 2


komplex 1 terv

Kovács Máté Gergő - Szilas Fészek – kx2


Budapest XV. kerületében, Rákospalota kellős központjában van egy zöld sziget, ahová az önkormányzat városközpontot szeretne kialakítani. Ezt a lehetőséget ragadná meg a helyi Szilas Táncegyüttes, amely szeretne egy otthont magának, ahol próbál és rendezvényt szervez, valamint a nyilvánosság számára megnyitható közösségi házat alakíthat ki, ahova más kerületi csoportokat is vendégül látnak, és az épületben helyet kap a helytörténeti múzeum is. Így a városrész is kapott egy közösségi központot. Ebben fontos szerepe van a nyitható zárható kertnek, melyet körbeveszi az épület. Központ pedig a nagy rendezvénytér, vagyis a csűr. Ennek helyi hagyományai vannak: Rákospalota egy régi palóc kereskedő és zöldségtermelő kisváros, ahol a családok, vagyis a hadak kívülről szinte erődített, de fantasztikus belső kertvilággal rendelkező „bokor”-ban építkeztek, ahol a gazdasági épület, vagyis a csűr fontos volt mind a gazdálkodás, mind a közösségépítés szempontjából, ugyanis itt zajlottak a mulatságok, lakodalmak a kertben. A kert két részből áll: a helytörténeti múzeum és a közösségi ház-táncház, ezt a csűrajtóval lehet szeparálni. A kert nappal átjárható, közösségi események alkalmával a nagy kapualj nyitva áll, de éjszakára be lehet zárni.
A szerkezeti tervezés során fontos volt az ökologikus építészeti elvek figyelembevétele, valamint a helyi építőanyagok felhasználása. A kertet körülvevő épület a tágas, transzparens homlokzatú, faszerkezetű veranda, mely a nyilvános, közönségforgalmi rész. A veranda födéme kiváló páratechnikai réteget adó, hely, újrafelhasznált anyag: a vályog. Nyílászárói főként D-DK-i tájolású, így a passzív napenergiát hasznosítja…..napcsapda. Az üveghomlokzaton át a padlót melegíti a nap hője, a homlokzat előtti acél hálóra felfutó vadszőlőfüggöny kontrollálja a téli-nyári hőbejutást, télen lehulló levelei átengedik a fényt, nyáron viszont árnyékol. 
A veranda függönye fölött kinéző magastetők jelölik ki azt: a csűr, a táncosok privát otthona, munkahelye. Kívülről masszív, vasbeton mag, belülről puha faburkolatú: a hajlékony sportpadló, valamint a perforált akusztikai falburkolat, mely egyaránt légterelő is: a mögötte lévő légrés a levegőbejutást szabályozó ventillátorok puffertere, maga a burkolat pedig az ernyő, mely egyenletes légeloszlást eredményez.  
A kertben lévő kazánt fával és kerti növényi hulladékkal fűtjük…. A helyi lakosok közösségi háza lesz. A tűzifarakás is teret alkot. 
Élettel töltjük meg a régi házat, akárcsak Rákospalota központi terét, amely régen ökörsütések helyszíne volt, így a közösség új központot kap, mely az övék, belakhatják. Az épületet a tánccsoport tartja fenn, ők működtetik, alakítják életét. Belakhatják, tisztán tarthatják, tereit szervezhetik. Válaszfalait forgathatják, bővíthetik. A csűr nagy ajtaját pár erős ember eltolhatja, így az igényeikhez alakíthatják kereteiket. Ezután vendégeket fogadhatnak. A városrész szomszédsága a kert művelésében tevékenyen részt vehet, fűtéséhez a kerti hulladékot elhozhatja. Építésekor a födémbe vályogot hozhatnak. Kaláka.
A közösségi ház kertje rendezvények megtartására időszakosan alkalmas. A templomkert viszont mindig nyitva áll. Lehet a hűs ligetbe menni, lehet a hullámzó búzamezőben eltévedni, lehet a gyepen leheveredni, lehet a kerítésre leülni, vagy a fák árnyékában olvasni, a hosszú úton sétálni, a gyümölcsfákról enni. Így alkot a szakrális és a profán városközpont egy láncolatot.

Komplex tervezés 2 tervező szakirány 2012 2

Helyszín: Budapest XV. Rákospalota
Építész konzulens: Varga Tamás
Épszerk konzulens: Reisch Richárd
Tartó konzulens: Facskó Gergely 
Gépész konzulens: Szikra Csaba
Kivitel konzulens: Wiesner György
Villamos konzulens: Filetóth Levente
Környezettervezés konzulensek: Kerényi József és Török Péter

tabló

Nyerges Judit - Fogadóépület - kx2


A tervezési terület a Pál-völgy Budapest II kerületében a Szépvölgyi út mentén található. A hely nemcsak amiatt különleges, hogy egy teljesen beépített lakóövezet közepén, egy hatalmas völgyben maximálisan a természet mélyén lehetünk mindentől távol érezve magunkat miközben Budapest szívében vagyunk, hanem azért is, mert itt található a Pálvölgyi és Mátyás-hegyi barlangrendszer bejárata is, ami múlt év decemberétől immáron már Magyarország legnagyobb összefüggő barlangrendszerévé vált.
A népszerű kirándulóhelyre és turisztika célponttá vált helyszínre multifunkcionális épületet terveztem, ami igyekszik a lehető legkisebb alapterületen minden igénynek megfelelni. Ez egy átfogó területfejlesztési koncepcióba illeszkedik, ami az egész völgy turisztikai feltárását tartalmazza különböző kiegészítő épületekkel, és eltérő minőségű túraútvonalakkal. A látogatónak szabadon irányított, az épület kikerülhető, de szervesen illeszkedik a bejövő forgalom útjába, és mintegy indítója a magasabb pontok felé vezető túraútvonalaknak. 
Az épület alapkoncepciója a terület múltjára, a kőfejtésre támaszkodik, ami nélkül sosem találták volna meg az itt rejlő természeti kincseket. E szerint a tömeg egy befelé forduló saját világ, mely minden eszközzel a nyers sziklafalra összpontosít, azt mintegy kiállításként mutatja be. Az épület karakteresen két részre tagolódik, a külső sáv a kiszolgáló funkciókat tartalmazza, közte és a sziklafal között pedig egy átmeneti közönségforgalmi tér található, ami a kültér egyfajta belső bugyra, fedett, de a nyári használat során folyamatosan nyitott. A két végén tolóajtó gondoskodik az éjszakai biztonságtechnikai bezártságról, valamint a csökkentett téli használat alatt a hideg ellen való védekezésről. A tér egyik fele állandónak tekinthető kávézóként szolgál, míg a másik egy mobil paravánrendszerrel alakítható kiállítássá, vagy akár teljesen le is zárható előadások, vagy oktatási tanórák alatt. 
A kétfajta tér mind szerkezetileg, mind statikailag, mind gépészetileg eltérő, hiszen a kiszolgáló rész egy teljes értékű épület mely megkívánja a szigetelést, fűtést, szellőzést, ám az a szikla mellett úgysem teljesíthető, de igény sincs rá.

Helyszín: Budapest II. Pál-völgy

Komplex tervezés 2 tervező szakirány 2012 1
Építész konzulens: Nagy Márton
Statikus konzulens: Vajk Rita
Épszerk konzulens: Kuntner Ferenc
Gépész konzulens: Egri István
Villamos konzulens: Filetóth Levente

tabló 1 tabló 2