Tervezzetek a tinnyei katolikus temető bejáratához egy 30-50m2-es zárt gyülekezőtérrel rendelkező, 8m2-es hűtőhelyiséget, 8m2 előteret, 6m2-es öltöző-irodát és 2m2-es mosdós vécét tartalmazó ravatalozót.
Formátum: 2 db fekvő A3 lap, tetszőleges technika, név a hátoldalon.
Beadás: december 2. hétfő 15.00, tanszéki titkárság
"Magyarországon a falusi ravatalozó épületeknek nincsenek koros építészeti hagyományaik, mert e kis településeken a legújabb időkig háznál, vagy legfeljebb a templomban terítették ki a halottat. Ezért amikor a második háború utáni évektől falusi temetői halottasházakat kezdtek építeni, a népesség egésze, a kőművesekkel, építészekkel és más szakemberekkel együtt többnyire tanácstalanul állt. A törvények értelmében pedig mindenütt fel kellett húzni az előírásos ravatalozót, így az ország szinte minden vidéki lakóhelyén hirtelen felépültek e kis építmények. Nagyrészük nem ábrázol többet, mint amennyit egy garázs /előtte még fedett kocsiszín is van, kocsimosáshoz, "Feltámadunk" felirattal az ormán/. Vannak hevenyészett mezőgazdasági melléképületekhez vagy autóbuszváróhoz hasonlítók /Barnagon például/. Egyes elegánsabbak jómódú család villájára emlékeztetnek, tágas terasszal a nappali előtt /mint Vattán/, ám léteznek kisáruház, de még nyári fagyizó alakúak is /Gyulakeszin/, vagy valami idegen lények harci sisakját képező organikusok /amelyeknek ijesztő példájául Békésszentandrást említem/, és még akad sokféle. Tiszafüred ravatalozója egy hetvenes évekbeli kultúrház kicsinyített mása, Gyöngyösoroszié meg egy görög templomocska torzképe. Sokuk építésénél azért persze munkált a szakralitásnak valami kétes, esetleges óhaja, amely építészeti akarás azonban többnyire túl gyenge volt, mint Zsámbékon, vagy Biatorbágyon, vagy amely néhány helyen csupán kiállítási pavilonok efemer formájának képzetéig vezérelte el az építőket, mint Egeraracsán vagy Galgagután."
Janáky István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése