Csepel központjában a panelházak között található a terület, egy általános iskola épületéhez kapcsolódóan. Mindemellett itt áll meg a HÉV, a Csepelen keresztül közlekedő buszok zöme, és az épület mellett közvetlenül halad el egy sétáló utca, ahol a Csepelen lakók nagy száma napi rendszerességgel megfordul. Régen az épületrész menzaként funkcionált, majd megkapta a Szabó Ervin Könyvtár. Ennek a könyvtárnak a vonzóbbá varázsolása vált a célommá. Kevés olyan hely van a lakótelepen, amely a közösségi életre alkalmas lenne.
Fontos szempont volt a koncepció kialakításánál a folyamatoson fejlődő és átalakuló könyvtári szerkezet vizsgálata, amelyet alátámaszt egy könyvtárigazgató is: „ A jövő könyvtára fizikailag leginkább egy nyüzsgő méhkashoz fog hasonlítani, olyan közösségi tér lesz, ahol érezhető a gondolatok felfedezésének az izgalma.”
Alapvetően a nagyobb és kisebb könyvtárakat használó fiatalok nem feltétlenül a könyvkölcsönzésért látogatnak a könyvtárba. Vannak, akik azért, hogy megnézzék a leveleiket, játsszanak pár kör Honfoglalót, internetezzenek egy kicsit. Egyesek fénymásolni ugranak be, mások beköltöznek egész napra tanulni. Van aki az újságját, van, aki a laptopját nyitja ki az olvasótermi asztalokhoz leülve. Vagy, aki csak egy csésze kávéra ugrik be találkozni egy rég nem látott ismerőssel. Megváltoztak a könyvtárhasználati szokások, és a fiatal könyvtárosok szerint az intézményeknek, a tereknek is vele kell változniuk.
A cél egy olyan épület tervezése volt, amely felhívja magára a figyelmet, bevonzza az arra járót. Ezt egy izgalmas téri élmény megalkotásával, új könyvtári szemlélet megteremtésével teszi, ahol maga a tér mint egy átértelmezett, a mai elvárásoknak megfelelő „agora” működik. Erre a legalkalmasabbnak egy egybefüggő teret látok, amelyben a könyvek egy rámparendszeren keresztül érhetők el. Elindul a rámpa, egy adott magasságig csavarodik, onnan pedig visszafordul lefelé, és eljut a kiindulási pontig. A rámpák közötti terekben az olvasás lehetőségére lelátó-rendszerek adnak lehetőséget. Ezeket a tereket a használó a saját szükségleteire formálhatja, éppen annak a tevékenységnek megfelelően, amiért a könyvtárat használja. A rámpákra való feljutás nem csak a kiinduló ponton lehetséges, hanem több ponton is, azért, hogy ne legyen korlátozva a szabad mozgás. Ezek segítségével lehet a lelátókra feljutni, ahol szabadon olvashatnak, találkozhatnak, beszélgethetnek az emberek.
Helyszín: Budapest XXI. ker. Csepel
Komplex tervezés 1 tervező szakirány 2011 1
Építész konzulens: Hild György
Statikus konzulens: L. Nagy Zsuzsanna
Épszerk konzulens: Pulai Sándor
Gépészet konzulens: Egri István
Villamos konzulens: Filetóth Levente
Kivitel konzulens: Wiesner György
