BELAKÁS 2.0 - Betonkupola a lótuszok felett
Varázslatos, elhagyott helyek, megüresedett épületek között sétálunk nap mint nap Budapesten. Bár a nyüzsgő nagyváros belső kerületeiben ádáz harcot vívnak minden szabad négyzetméterért, a városi mozaiknak vannak évek óta hiányzó elemei. Ilyen belakásra váró hely a Malomtó. A varázslat itt nem csupán a megüresedett épületek tereiben, az inspiráló épített környezetben rejlik. A víz, a barlang, a kövek, a téglák, érdekes történeteket mesélnek a város múltjáról és jelenéről egyaránt.
A telken éri el a felszínt a Molnár János barlangrendszer egyik ága. A meredek sziklafal mögött eredő melegvizű források táplálják a magyar lótuszvirág élőhelyeként is ismert, védett tavat, és a 2002-ben felfedezett sziklába zárt Kassler termet, amely Európában egyedülálló természeti képződmény.
Az egykor itt működő császári lőpormalomról kapta a nevét a tó, melynek partjára 1890-ben tervezett népgőzfürdőt id. Ray Rezső. A három medencét, gőzkamrát, köpölyözöt, fodrászatot és bordélyt magában foglaló épülethez kötődő városi legendáknak az intézmény 1965-ös bezárása vetett véget, alig 3 évvel az 1962-ben a tó mellé telepített Malom bisztró megnyitása után, melynek asztalánál születtek Kassák Lajos időskori költeményei.
Az egykori fürdőtér felett Magyarország első vasbeton szerkezetű 8-11 cm vastagságú kupolája ipartörténeti műemlék. A védettség megmentette ugyan az ikonikus épületrészt a bontástól, melyet a közelmúltban a barlnagrendszert kutató búvárok, a zenei előadásokat szervező Kultúrfürdő Egyesület, Kozári Hilda képzőművész, a fürdőteret paprikaszőnyeggel beborító Sue Saxon laktak be, a hosszútávú használat azonban a mai napig megoldatlan.
Inspiráló feladat egy építész számára a legendákkal övezett tó és a misztikus fürdőépület belakása. Az építészet, a képzőművészet és az iparművészet együttműködésének virágkorában a finom téglaarchitektúra, a Zsolnay gyárban készült pirogránit ablakkeretezések, a fürdőtér falfestményei, a mór díszítőelemek, a perforált vasbetonszerkezet az eklektika rétegzett nyelvén reagált a kulturálisan összetett helyzetre. Az ebből fakadó atmoszférát tekintjük kortárs reflexiónk kiindulópontjának is. A helyzet megismerését célzó nyomozással, makettezéssel, képző- és iparművészek bevonásával keressük a választ az egyedi morfológiai adottságú hely közösségi értéket teremtő belakására.
kép: id. Ray Rezső Népgőzfürdőjének romja
forrás: Falvai Balázs
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése